Kik is a villalakók?

Kérdés: miért védik a szereplők az énjüket, miért alkalmatlanok a helyzetekkel szembesülésre?

Módszer: megfigyelés. Elemzés azonos szempontok alapján.

Hipotézis1: A vizsgáltak, a hétköznapi élettől eltérő, szokatlan körülményekre én-védő mechanizmusokkal reagálnak. Minthogy a beható vizsgálatokra nincs mód – a jelöltek világtól elzártsága miatt és csupán a látottak alapján lehet ítélni – feltételezzük, hogy személyiségük ép, és kizárólag a megváltozott körülmények adtak okot ezen elhárító mechanizmusokra (és nem magukkal hozott, már meglévő kórképeket hordoznak). Kire vonatkozik a légkevesebb manipulatív technika alkalmazása? Ki a legmegfelelőbb a társadalmi létre?

Hipotézis2: Nem kizárható továbbá, hogy a műsorba „véletlenszerűen” bekerülő résztvevők alapos pszichológiai teszt következményeképpen kerültek a showba, amely vizsgálat célja éppen az volt, hogy lehetőség szerint valamilyen pszichikai kórképben szenvedő játékost tegyenek a képernyőre, minthogy az efféle elmebéli problémák különös érdeklődésre tarthatnak számot. Erre halvány és igazolatlan utalás például, hogy két Ildikó nevű versenyző is van a műsorban, de csupán egyiküket nevezik így az adások során. Kérdés, miért volt szükség a második és rejtélyes körülmények között beérkező Ildikóra?Kire igaz a lehető legtöbb manipulatív eszköz alkalmazása? A műsor szempontjából ki a legmegfelelőbb?

Az én megvédésére alkalmazható eljárások, megnyilvánulásuk:

Intellektualizáció: a mechanizmust Alekosz műveli mesteri módon. Szóhasználata, a problémákhoz vagy egyszerű helyzetekhez hozzáállásakor automatikusan nyúl ehhez az eszközhöz. Más szereplőknél is feltűnik ez az eszköz, így a riport-szobai megnyilvánulásaik alkalmával. Olivér ebben erőteljes, de párbeszédeiben is kivehető ez a mechanizmus, amely amiatt is visszatetsző, mert ellentétben áll egyébként játszott szerepével (külvárosi fenegyerek). Árulkodó jel a téves szóhasználat, szavak jelentésének nem ismerete, ugyanakkor alkalmazása (szuvenír, kultúrbarbár, anti-karakter)

Regresszió: visszatérés korábbi, primitív(ebb) lelki működéshez, időnként gyermekivé válás. Többeknél észrevehető mechanizmus: plüssállat szorongatása, mókás párna alváshoz, kicsinyes bosszúállás, egymás manipulálása, dühkitörések, árulkodás. Látványosan műveli Anikó: hanghordozása, hangszíne megváltozása stresszhelyzetekben (elvékonyodik, gügyögővé lesz.) Tökéletes megvalósítója e mechanizmusnak Zsófi az általa felvett szereppel.

Szimpatizmus, sajnáltatás: a szereplők csaknem mindegyike él ezzel a mechanizmussal, egymást megerősítve (ilyen például a sírás, Gombi példája – azt, hogy nem személyisége része, csak felvett én-védelem, mutatja, hogy csak váratlan helyzetekben alkalmazza, esetleg inadekvátan; vagy az aránytalan /köz/teher vállalásával együttérzés előhívása, lásd az állandóan takarítókat vagy főzőket, László, Gigi.)

Humor: bármennyire is közösség-kovácsoló erő és egyéb mítoszok tapadnak a humorhoz, mégis manipulatív erőt hordoz, én-védő mechanizmusként számon tartható: a kellemetlen helyzetekkel szembenézés elodázására, enyhítésére alkalmazható – csaknem mindegyik szereplő sűrűn alkalmazza – több-kevesebb sikerrel.

Introjekció: Alekosz magát Jean Renóhoz, George Clooney-hez hasonlítja, amely ártatlan játéknak tűnhet – hatéves korban. Külső figurák tulajdonságaival, erényeikkel azonosul, miközben saját énjét elfedi.

Leértékelés: mások kicsinyítése árán a saját nagyság hangsúlyozása. Olivér „listája”.Éva kirohanásai. Ildikó értékes ember/nem értékes ember vitája – önmagával.

Passzív agresszió: amikor valójában nem akart, de elvállalt teendők, feladatok elvégzését az egyén hosszú ideig halogatja, majd nem végzi el – lásd a Jerzy—Gigi erőltetett szerelmi szálat. Éva részt-nem vállalását: feladatok, mosogatás.

Izoláció: érzelemmentesség, kívülmaradás, amely a szigorú önellenőrzés következménye, itt László jeleskedik.

Kiélés: hirtelen dühkitörtés, motiválatlan cselekedetek, így például Anikó Olivér elleni kirohanása az igazmondó hintában. Következmény: zavarodottság keltése a címzettben, mivel a tudaton kívül esik, a feladóban (Anikó) nem kelt bűntudatot.

Konklúzió:

Kérdés1: kire érvényes a legkevesebb manipulatív technika alkalmazása? Ki a legmegfelelőbb a társadalmi létre?

Kérdés2: kire igaz a lehető legtöbb manipulatív eszköz alkalmazása? A műsor szempontjából ki a legmegfelelőbb?

(A válaszokhoz várom a véleményeket.)